Az égbolt másik fele (válogatás a gyűjteményből)
az egyik videoinstalláció aláfestőzenéje valami borzalmas Bartók rádiós Ars Nova-ba illő fuvolaszóló volt, ami személyes okokból mindig mélyen érint.
nem akarok nyáladzást látni múzeumban.
72-ben ezek amikor írták azt a pszeudo-kiáltvány izét Balatonon nagyon sokat ihattak. onnan gondolom, hogy a sárvári 16 éves váteszek ugyanilyen tüneteket és műveket produkáltak éjjel 2-4 között a kocsmában.
voltak persze amik tetszettek, például Reigl Judit: Prelúdium (A fúga művészetéhez). előre jelzi a fúga strukturáltságát, igen, ilyen lehet egy fúgához illesztett előjáték megfestve. máris szólt valami Bach a fülembe, láttam futó ujjakat egy orgonán, láttam egy tökéletesen biztonságos szerkezetet, ami alá szívesen beállnék, olyan stabil, láttam egy utcahálózatot, ahol nem lehet eltévedni; organikusan szerveződik, mégis egy tudat alatti ráció vezeti, természetünk logikája.
A meztelen férfi
kinek ne jutna eszébe a HIMYM-ből a pucér pasi, ami ráadásul alliterál is :) nálam nem verte ki a biztosítékot, igényes összeállítás, néhol persze meglepő, esetleg vicces vagy túl morbid elemekkel (aki kibírja az esti híradót annak ezzel sem lesz baja, csak hogy én azt nem bírom ki). számomra hiánypótló kiállítás volt, nem kell álszemérmeskedni, jobb esetben láttunk már meztelen férfit, nekem pedig nem elítélhető módon, tetszik is ez a látvány. most mondd azt hogy ez nem szép.
na jó, kezdődhet a félév legjobbnak ígérkező építészbulija kiscsaládommal. nem vagyok én kultúrmajom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése