somewhere on Jubilee Street

van egy bár, ahol mindig blues-t játszanak, ahol nem szólnak egymáshoz a vendégek, ahol mindenki bent dohányzik, ahol tudják, hogy gint iszom jéggel, citrommal.

morning bird

azt álmodtam, hogy el kell jutnom egy megadott címre, de sehogysem találok oda, nehezen lehet megközelíteni autóval mert egy domboldalra épült (valahová a budai dombokra), a telek egyik oldalán sziklafal, erdő, bejárat nélkül. M. már ott várt, megvacsorázott. Láttam, hogy fent van a tinderen, és ez volt a bemutatkozószövege: involved in poetry, 8 gb ram used.

beszélgetések III

"Én az elveimtől szenvedek, te pedig a következményektől. Nekem nem kell minden áron."

"Meg kell értened, hogyha fél attól, amilyen vagy. Nézd csak meg mi történt eddig. Én az elejétől fogva másképp csináltam volna. De ott kell lenni, nincs mese."

Sabina II

azt kell megbeszélnem BL-lel, hogy mi köze az árulásspirálnak az érzelmi biztonsághoz. aztán lehet, hogy semmi. ez a feltétele annak, hogy ne rontsak el megint mindent ugyanúgy.
te ezt tanítod nekem, ahogy Dani tanította, hogy az én életem a sajátom. azt is milyen kurva nehezen tanulom meg.

Sabina

veled alszom, és arról álmodok, hogy együtt alszunk.
egyedül alszom, és nem emlékszem, miről álmodom, de te nem vagy benne.

együtt alszunk, és azt álmodod, hogy velem vagy.
egyedül alszol, és isten tudja, miről álmodsz, de talán nem rólam.

rejtettelek sokáig, mint lassan ért gyümölcsét levél közt

автобус

nézz ki az ablakon és hagyd, hogy átfolyjon rajtad az egész. ez minden, ami jó: sok örök jelen.

to warm the cool side of the pillow

végre kapok levegőt. szabadon járkálok ide-oda az életemben, a fejemben, újrafogalmazom a prioritásokat. az a köd, ami pestet teljesen elrejti, csak illúzió. valahol a másik oldalon két főre terítenek ágyat.

i'm a female rebel

re-offender

talán tizennégy lehettem, amikor ezt a számot küldted, egy 2003-as albumon van rajta, de 2003-ban még nem ismertelek. a ZONK-ot vajon kitől kaptam?! meglepően jó minden így, ahogy van. a lehetséges világok legeslegjobbika.

paint my jukebox blue

vigyázz magadra és mindenki másra, mert senki sem fog vigyázni rád, meg magukra sem.

fuck you shoes

ez az egész kibaszott dánia egy börtön, hát nem érted? én tudom, hogy csak segíteni akarsz, és ez néha azzal jár, hogy gyűlöljelek, hogy téged gyűlöljelek magam helyett, hogy megtaníts gyűlölni magamat. az értetlenségeddel leleplezed az öncsalásaimat, ami mindig kegyetlenül fáj. nem hagysz velük élni. belehajszolsz a saját konfliktusaimba, persze ezt már csak mind kivetítem, csak bennem zajlik így, a saját börtönömben.

majd kezd halványulni az a ház, vagy a házban halványulni az az állapot, amire még én emlékezhetek. elképzelem, hogy már nem érvényesek az emlékeim, hogy könnyebb legyen elfelejteni minden apróságot, amit akaratlanul is olyan részletességgel jegyzek meg, hogy le tudnám rajzolni.

észrevétlenül olvadok bele a fehér életedbe, és egyszer majd kipenderítesz, ha észre veszel. kaméleon vagyok, fehér lesz a bőröm, a hajam, fekete a szemem. minden nap készen vagyok rá, hogy megtörténik. minden nap egész vagyok önmagamban és várom, hogy szembesíts az óriásplakáton villogó igazsággal. nincsenek illúzióim, csak a saját időm van.

if you set me free I will not run

gin with lime

nem is emlékszem az arcodra, az te voltál agyonmosott fehér ágyneműk között? mert előtte biztosan, csontjaidban az isten hidege, én meg nem éreztem semmit. undorítóan sokat gondolkodsz - mondtam volna, de ezt sem volt kedvem mondani.

non zero sum game.

I'm not the one

nem akarok kézben tartani semmit, de nehéz így viselkedni ha irányításmániás baromnak születtél. igen, az a lelki szervem nekem is pont olyan csökevényes, a lelkemnek az az érzékelője valahogy kezdettől fogva eltömődött, csak az eszemmel fogom fel, hogy nem kéne, de nem párosul érzés hozzá. amikor eszembe jutsz, arra gondolok, hogy ez már nem az én problémám. végigmegyek az utcán, és akármi megtörténhet.