happy 9th month

"And I'll take a train down to the coast and sit and watch the sea"

tizenkét órája

2014. márc. 15.

legalább napsütés nincsen. a túrórudi automata nem zár be, tudtam venni belőle reggelit. ki tudja hányadik hétvége, hogy csak a füzeteimből felpillantva látlak, emlékszem a szemed színére. itt sétáltunk el, pontosabban te sétáltál, én mindig csak állok. az álmaim csodaországba repítenek, ahol beszélnek az állatok, ahol vannak egyáltalán. minden albérletből elköltöznek, az ajtóból még lefotózzák az üres lakást, amikor elmegyek minden alkalommal úgy jegyzem meg, mintha nem láthatnám többet, nem látom, azután már ha akarnám sem, elköltöztek. rég voltam ennyire magamra hagyva a mindennapokban.

roof is always leaking

ha újra kezdhetném, nem foglalkoznék mással, csak a matematikával. olvasás helyett számolnék, ebben a világban vesznék el és még jobban nem vennék tudomást az emberekről.

minden szabad félórámban odaülök a vasbeton mellé, megoldok egy példát, kikeresem a segédletből a képleteket, tökéletesen működik minden. ha valami nem jön ki, tudom hogy én számoltam el, rosszul gondoltam valamit, nem tudom a statikát, rosszul tudom. addig nézem amíg rá nem jövök, néha nem jövök rá, akkor megkérdezem A-t. minden megoldás elméletben kockázatmentes, steril, pontosan utasított és számonkérhető.
ahogy veled is beszélgetek. tegezlek, elmondok olyan dolgokat amiket sosem akarnál hallani, vagy elfeledkezem rólad nagyon otrombán, megtehetek bármit veled, hiszen halott vagy.

éjszakai nappali

van egy helyiség a fejemben, ahol éjszaka úgy történik minden, mintha nappal lenne. a Másik aludt, olyan szituációkba került velem kapcsolatban, ami kellemetlen volt, és akkor elaludt. mint egy narkolepsziás. álmodtam még másról is, felébredtem éjszaka és csodálkoztam, milyen sötét van.

let it go

már nem félek az új helyzetektől. nem félek felhívni bárkit, nem félek amikor szerepelnem kell egy idegen, előre el nem gondolt szituációban, amin ráadásul múlik is valami. bízom önmagamban, a képességeimben, a tapasztalataimban, vagy abban, amit tanultam.

ma többször felhúztam magam, először a heti rendes bosszankodás egy tanárom felett, aki csapnivaló órát tart annak ellenére, hogy zseniális alkotó elme. másfél óra nyugiszoba...aztán már nem tartottam számon.

Stay

emlékszel arra az utazásra? én vezettem, nagyon sütött a nap. biztos kerülővel jöttünk le a partra, mindketten állítottuk, két tájékozódó zseni. kanyargott az út, vég nélkül, lendületesen mentünk, élveztem, én nagyon élveztem. rossz volt a rádió az autódban, szórakoztattuk egymást. valahogy olyan erős színekben maradt meg ez az emlék, a szemembe süt a nap pedig tudom, hogy napszemüveget viselek, mégis mindent felfaló fényben látom a tájat, az utat és benne minket.