két kis ház, közös terasszal. nagy ebédlőasztal (jó nagy), hogy mindenki odaférjen. lesz egy széles folyosó az emeleten, ahol veszekedhetnek a gyerekeink, ahogy mi Petikével az udvaron. a kutyák majd összelehelik a nagy teraszajtókat, odadugják a maszatos orrukat az üveghez és nem lehet leszoktatni őket erről.
az élet mint viasz a gyertyán, lecsorog az oldalamon. azt nehéz elfogadni, hogy az ami történt velünk, az történt meg tényleg. berendezkedni erre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése