the power of goodbye

boldog-szomorúan nézek utánad mindig, amikor elmész. szeretem a nadrágod, az inged, ahogy zsebre teszed a kezed, lehajítod a zakódat valahova. megyünk mindketten tovább a dolgunkra, egészen más a dolgunk. a nagy igazságok helyett csak kis igazságok maradtak, váratnak magukra a bölcs mondatok és néhány szavadból kínos-önmagamra ismerek; nem úgy szeretnék emlékezni, ahogy ez valószínűleg történt. P.N.-nek igaza volt, az elmúlt nagyon relatív. szeretném egyszer meghallgatni a te verziódat. évekig kerülgethetjük a beszédet, úszunk és hétköznapok csodálatos felszínén pont úgy, ahogy tíz éve Tomás mondta. talán egyszer kimondjuk azt is, amit magunk sem akarunk hallani. de addig is, boldog vagyok, hogy mindig hazajössz.