olyan érzés, mintha képtelen lennék összeszedni magam. az altatás után tíz percenként megkérdeztem, hogy mennyi az idő, de nem tudtam felfogni a választ, ezért inkább feladtam és hallgattam a zenéket az mp3 lejátszómról. mesélem, hogy én percenként ezer dologra gondolok párhuzamosan, de azt már nem mesélem, hogy lassanként kihúzom mindegyiket, mert nem igazak, nem úgy igazak, ahogy én gondolom, ha erre az öncsalásra épül a magamról, rólunk, a rólad alkotott képem, akkor minden hamis. azt már nem mesélem, hogy mire jók az epizódok egy regényben. hogy annyira beszippant, először azt hittem, a könyv miatt nem tudok figyelni. elmondtad már háromszor, de fogalmam sincs, mit csinálsz ma, pedig nagyon érdekel.
'digging like you can bury something that cannot die'
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése