egyszerűen csak elmentek. nem búcsúztak el, nem küldtek el a büdös picsába, nem mondták azt, hogy nem szeretlek többé, nem bízom benned, csak elmentek és nem jöttek vissza. tulajdonképpen éreztem, hogy így lesz, nem kérdeztem meg, hogy miért, nem könyörögtem, hogy maradjanak. léteznek ezek a párhuzamos igazságok a földön. létezik az, hogy párhuzamosan fáj és egyáltalán nem érzek semmit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése