metró3
a Város az, ami tartja bennem a lelket. csak P.n.-nek szoktam beszélni erről. ülök melletted hajnalban, nézek ki a partra, a szürkéskék háttérre mintha rá lenne fényképezve a Palota, perceken belül hazaérek a Grafton Streetre, soha nem voltál még ennyire idegen, ennyire mindegy az időnk, semmi jobb nem történhet velem, mint a Grafton Street. szédülten boldog vagyok, olyan sokáig tartott felfogni, hogy itt minden rendbe' van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése