van úgy, hogy este fél 11-kor elindulok tejért a pizsomapólómban és a szakadt farmeremben a sarki boltba, aztán mint Forrest Gump, elmegyek a sarokig, onnan az út végéig, aztán a falu végéig, végül ő futott két évet, de én most csak a Kálvinig jutottam el. végigsétáltam a kedvenc hidamon, ellenállhatatlan vágyat éreztem hogy kimenjek a Duna-partra, aztán át Pestre, Pestre akartam menni. visszafele a villamoson megszólított egy nő, ilyenkor van bennem valami ami mellett nem tudnak elmenni az emberek. szeretem ezt a várost, ilyen lehet a szabadság.
végül loptam néhány kávétejszínt a mekiből a móriczon. holnaputánig elég lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése