2013. július 3., szerda

required field must not be blank

egy teljesen üveg házban élt Édesanyám, nem túl nagy, olyan 60m2-es lehetett, egyetlen légtér. talán egy kicsit mégis nagyobb. a teteje is üveg volt, látszottak az acél tartók, fehérre, vagy nagyon világoskékre festve. jött egy óriási eső, iszonyú vihar és többen voltunk ott, néztük ahogy a víztől és a széltől betörik a mennyezet és rámhullanak a szilánkok, néztük hogy berepednek a falak és nemsokára már ömlik be a víz.
kilátogattam egy építkezésre ahol Gáborék csinálták az új tetőt, stadionnyi méretű volt, tele konvex-konkáv hajlításokkal, mint egy megbolondult óriási kínai palota.
egy focicsapat edzője és tulajdonosa volt. jól kiosztotta őket, ott feküdtem én is a körben mellette valami padlószőnyegen. maradt tíz perc, addig átölelt és a lábát áttette rajtam. a régi nokiám kiesett a zsebemből és az volt a képernyőre írva: Odysseus keze.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése