úgy beszélsz a jelenlétemben rólam, mint akiről elfogadtad, hogy elment. nem velem beszélsz, hanem rólam. én sem magammal beszélek, hanem magamról. csak a rossz dolgok változtak meg, a jó dolgok nem.
fúj a szél és rángatja a redőnyt, keresztirányú Kármán-féle lengések, jut eszembe, vé egy kritikus. elmondhatom magamról, hogy hallgatam Dulácska óráit és tartott előadást Makhult Mihály, irtó nagy dolog ez, "dedikáltassuk vele a vasbeton segédletet" javasolta A., aztán persze végül dehogyis. lehet, hogy egyszerűen csak alá fúj a szél, nincs köze ahhoz a bizonyos sebességhez. felhúzom a redőnyt, szorosabban bújok hozzád, külön örülök neked minden este.
nem ment el gyorsan ez a félév, legalább annyit szenvedtem, mint az elején. mintha folyton emelkedne a tét, nem tudom hova emelkedik, nem tudom, milyen tét. valószínűleg én találom ki, én meg a többiek. lehet, hogy a többiekét is én találom ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése