2016. október 20., csütörtök

we are fellows

mondjuk azt, hogy ez a nap a végtelenségig tart. ülök a piros vonaton, vagy nézlek ahogy nézed magad a tükörben, futok le a Calatrava-hídról, figyelem ahogy átmegy a hídon a metró, ahogy elvisz téged az összes taxi. kösz, egyáltalán nincs szükségem az ítéletre, nincs jogod hozzá. sajnállak inkább, hogy nem érted.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése